Jókai Emlékszoba

A múzeumról

Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza 1853-ban vásárolt telket a Svábhegyen, egy elhagyott kőbányát a rajta álló házzal együtt. Az író a sűrű bozótost szőlővel és gyümölcsfákkal váltotta fel, a szél ellen hársakat, juharokat, gesztenyéket és diófákat ültetett, a ház körül pedig kis díszkertet alakított ki. A svábhegyi szüretek az irodalmi élet fontos eseményei voltak, a kert pedig a korabeli szellemi élet egyik központjává vált.

Jókai halála után a kert gazdát cserélt és fokozatosan elhanyagolódott, a nyaralóépületet leromlott állapota miatt le kellett bontani. A területet később gyümölcsfákkal, rózsakerttel és szőlővel telepítették újra. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű védett természeti terület, 2007 óta védett történeti kert.

A kert egykori sajtóházában ma a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékszobája látható. A kiállítás az író és a természet kapcsolatát mutatja be: Jókai kertészként is büszke volt gyümölcsfáira, szőlőjére és madaraira, és élményeit regényeiben és ismeretterjesztő írásaiban is megosztotta olvasóival.

Ne hagyd ki

• A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása Jókai Mór svábhegyi életéről és kertészkedéséről
• Az egykori sajtóház a védett Jókai-kertben
• Jókai és Laborfalvi Róza svábhegyi birtoka
• A kertben információs táblák és madárbarát kialakítások

Állandó kiállítás

• Jókai Mór a Svábhegyen – A kiállítás Jókai svábhegyi birtokát, kertészkedését és természethez fűződő viszonyát mutatja be, a Petőfi Irodalmi Múzeum az egykori sajtóházban rendezte be.

Fenntartó

Petőfi Irodalmi Múzeum

Jegyek és kedvezmények

A múzeum erről nem tett közzé adatokat.

Akadálymentesség

A múzeum erről nem tett közzé adatokat.

Gyerekek és családok

A múzeum erről nem tett közzé adatokat.

Megközelítés és parkolás

Szolgáltatások és vendéglátás

A múzeum erről nem tett közzé adatokat.

Rendezvények és teremkiadás

A múzeum erről nem tett közzé adatokat.

Tervezd meg a látogatást